nem abban az értelemben, hogy "Úristen, vége az életemnek, mert oda leszek láncolva valakihez", hanem pusztán azért, mert még nem jött meg a ruhám, se a cipőm, nincs fátylam, S. cipője, öve is hibádzik még, még tenni kell egy látogatást az anyakönyvibe is, és az étteremmel is egyeztetni kell még... Minderre pedig pénz és idő kell, ami vészesen fogy. Lehet, hogy beveszem helyette a lesz@rom tablettát és inkább alszom a hátralévő 12 éjszakán. A hasam egyre nagyobb, de csak a derekam sajgása emlékeztet kellemetlenségre.
Kihasználtuk a tavaszi szünetet, voltunk állatkertben és a szentendrei Skanzenben is, egy üres délelőtt megpróbálok képekben tudósítani a helyekről.
Addig is örüljünk, mosolyogjunk továbbra is rendületlenül!;-)
Update: ma, ápr.8-án, elindult a ruha, DHL hozza... Last minute esküvő lesz;D
Friss kommentek